3. fejezet

Sajnálom, hogy eddig nem hoztunk új részt, de tegnap táncfellépéseim voltak és 12:30-21:15 ig nem voltam otthon. Petra azért nem írt, mert nálam van a füzet amibe írtuk. Tényleg sajnáljuk, de itt az új fejezet. Reméljük tetszeni fog nektek. :) ~Anna

*kirándulás*
Miután megérkeztünk, mindenki bevetette magát a sátrába és felvették a fürdőruhájukat

, majd Katy elkiáltotta magát: " Go to the lake! " Niall felkapott és rohanni kezdett velem a víz felé, én pedig a mellkasát kezdtem ütögetni.
-Tegyél le! Ne merj bedobni a vízbe, mert megbánod!-fenyegetőztem.
-Oké te akartad.-mondta és beledőlt velem együtt a vízbe.
*este*
Nagyon sok kép készült a mai napról és már a tanárok is elmentek aludni.

Szinte mindenki hozott magával energiaitalt vagy alkoholt, de azoknak kb. a fele sincs meg. a fia elfogyasztásában én is sokat segítettem. Egész este nagyon jó volt a hangulat, még tábortüzet is raktunk. A tüzet körbe ülve "Felesz vagy mersz"-eztünk. Az összes feladat és kérdés perverz volt, de az alkoholtól már nagyon lazán vettünk mindent.
*reggel*
Reggel majd szétrobbant a fejem a másnaposságtól. Átmentem Niallhoz, mert reméltem, hogy nála van fájdalomcsillapító, de nem volt a sátrában.
-Nem láttátok Niallt?-kérdeztem barátnőimtől.
-Azok után, ami tegnap történt nem csodálom, hogy nem találod.-mondta gúnyosan Nathalie.
-Miért? Mi történt?-kérdeztem zavarodottan. Erre nem válaszoltak, csak mutattak egy képet, amin Aaronnal csókolózunk.

Nagyon elborult az agyam, mert tudtam, hogy Aaronnak ezzel az a célja, hogy felidegesítse Niallt. Futásnak eredtem és BBF-em keresésére indultan. Hirtelen eszembe jutott, hogyha Niall magányra vágyik, akkor fára mászik. Már csak sétáltam, mert elfáradtam a futásban és a fákat nézegettem, mikor megláttam egy alakot, egy nagy fán gubbasztani.Ahogy közelebb értem, észrevettem, hogy a fán Niall van és sír. Fogtam magam és felmásztam a fára, majd leültem vele szemben az ágra.
-Niall mi a baj?-kérdeztem, de nem kaptam választ, csak elfordult.-Niall, addig nem megyek el, amíg el nem mondod, hogy mi bajod van.-mondtam kissé ingerülten. Még mindig nem válaszolt, ezért leugrottam a fáról és elindultam a táborba.
-Ne! Várj!-kiáltott utánam, mire kérdőn hátra fordultam.-Az a bajom, hogy az a lány, akit szeretek nem szeret viszont.-hajtotta le a fejét és láttam, hogy egy könnycsepp gördült le az arcán. Visszamentem hozzá a fára, és ugyan ott foglaltam helyet, ahol előbb. Gyengéden felemeltem az állánál fogva a fejét, és mélyen belenéztem a szemébe, majd lágyan megcsókoltam. Eleinte meglepte a dolog, de aztán visszacsókolt. Jobb karomat nyaka köré fontam, a másikkal pedig beletúrtam a hajába, erre ő levezette kezeit a derekamra.